Ugrás a tartalomra
Urbán Tamás fényképei

Urbán TamásEzen az oldalon kronológikus sorrendben láthatóak az 1989-ben készült anyagaim. Mivel jórészüket én is csak most, húsz év után látom először, így nekem is tanulságos lesz számbavenni, hol, mit és miért fényképeztem a rendszerváltáskor. A hol és mit kérdésekre általában nem lesz nehéz válaszolnom, ebben segít a precízen vezetett fotó-naplóm. A miért-re már nehezebb.

Ahogy most, az év elején elkezdtem visszakeresni és digitalizálni az anyagaimat, rögtön kiderült, néhány sorozatra szinte egyáltalán nem emlékszem. Esetenként rémlik, hogy felkérésre készült valami, de többnyire valószínűleg csak a kiváncsiság hajtott. 1989-ben hivatalosan az Ifjúsági Magazin fotósa voltam, de már kezdtem dolgozni nyugati lapoknak is. Részben ennek is köszönhető, hogy az év végén már a Stern megbízásából jártam pl. Romániában, (majd ez is látható lesz itt). A Stern fotósaként, de persze Daciával. Ez (sem) a pénzről szólt. A nyolcvanas évek Ifjúsági Magazinjánál jórészt már szabad kezet kaptam, az anyagaim zömét nem megrendelésre, vagy kérésre készítettem. '89-re már túl voltam néhány meghatározó sorozatomon (vagy szenvedélyemen), a nevelőintézetekben meg börtönökben készült anyagokon, a mentősökről, csövesekről, vagy kábszeresekről szóló sorozatokon. A napi rutin persze nem erről szólt. Mint itt is látható lesz, szinte mindenfelé jártam: kocsmákban, a Fekete Lyukban, temetőkben, striciknél és írástudóknál, a nyugati határon meg a kibetonozott Duna-mederben. Egyedül talán épp a politika színtereit kerültem, a nagygyűléseket meg a tüntetéseket. (Sosem jártam például a Jurta Színházban bár ki tudja. Még ez is kiderülhet.)

A sorozatokhoz írok majd néhány mondatot (mi maradt meg bennem, hogy éltem, dolgoztam 1989-ben). Az Archívum munkatársai azt kérték, legyen személyes hangú a dolog, a hol és a mit mellett álljon ott valami a miért-ről is. Majd igyekszem.

A rendszerváltás sok mindent megváltoztatott az én kis magán-történelmemben is. De még utána is évekig, amíg csak magamnak fényképeztem, nem használtam mást, csak a Nikon FM2 kamerát, egy 35 mm-es objektívvel, se vakut, se plusz optikát, se semmit. Ez pont elég volt...